2010. augusztus 29., vasárnap

MI LENNE, HA...

Van egy érdekes sorozat a National Geographic csatornán, a címe: Aftermath (utóhatás, következmény). A sorozat készítői különböző apokaliptikus szcenáriókat vizionálnak - például, mi lenne, ha megszűnne forogni a Föld, kőolaj nélkül maradnánk, hirtelen megöregedne a Nap satöbbi -, majd tudományos alapossággal, több oldalról is körbejárják a témát. Érdemes nézni. Olyan rész sajnos nincs (legalábbis még nem ment adásba), hogy mi lenne, ha nem volna internet. Vizsgáljuk hát meg együtt ezt a szitut, a lehető legtudománytalanabb igénytelenséggel. Tehát: mi lenne, ha nem volna internet?

Kénytelenek lennénk személyesen találkozni a barátainkkal, ismerőseinkkel, mert értelemszerűen Yahoo Messenger, Skype, AOL Instant Messenger se lenne, se más, azonnali üzenetküldő alkalmazás. Belegondolni is borzasztó!

Állandóan citromot kéne nyalogassunk, hogy legyen elég nyálunk a bélyegek borítékokra való gyógyításához, ugyanis jelenleg napi átlag 15-20 e-mailt szendelünk.

A (meg)szokás hatalma
Az Arta mozi több profitot termelne, mint az összes mobilszolgáltató és bank együttvéve, mivel filmeket se tudnánk letorrentezni.

A pedofilok folyton meg lennének fázva, mert nem tudnák otthonról becserkészni a leendő áldozataikat, hanem kénytelenek volnának állandóan az iskolák, parkok, játszóterek környékén ólálkodni.

Semmilyen trükktől nem riadnak vissza
Nem tudnánk meg többet néhány kattintással bármilyen témáról, mint amennyit egy nyugdíjazás előtt álló egyetemi tanár tud, akinek az a szakterülete, hanem lapozgathatnánk a poros lexikonokat, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat, ne adj isten még könyvtárba is el kéne dszesszeljünk.

A kocsmában barátnőnkre vagy barátunkra várva nem szörfözgethetnénk blazírt pofával, hanem olvashatnánk újságot, mint az emberek, malmozhatnánk az ujjainkkal, vagy bámulhatnánk a falat; persze, ha mobiltelefon se lenne…, de erről majd máskor.

Az első laptop
Könnyebb szívvel rúgnánk be lagzikon vagy szilveszteri bulikon, mint az állat, mert nem kéne attól tartsunk, hogy valamelyik marha lefilmez és másnap felpattintja a Youtube-ra.

Nem lenne minden második kamasz srácnak kisebbségi komplexusa, akik azt hiszik, hogy a pornófilmekben üzekedő niggerek bézbólütőnyi hancúrlécei képviselik az átlagméretet.

Továbbra is finom hagyományos ételeket pakolnánk a belünkbe, mert nem főznénk olyan ehetetlen szarokat, kotyvasztós szájtokról leszedett receptúrák alapján, mint például füstölt hegyikecske-sajtos brokkoli-krémleves, diós-mákos-mézes-mázos kacsamáj-gombóc vagy kapribogyós-sáfrányos napközis polip és bébitintahal, és amelyek rendszerint a kukában vagy a kutyában végzik.

Kákámákáróni csótányfeltéttel
És, végezetül (bár ezt leírni is alig merem, nehogy valaki sokkot kapjon): IWIW se lenne… És a modern gazsi-jókívánság se: hogy a rák jelölne be az IWIW-en!

2 megjegyzés: