KUTYAKOMÉDIA*

(*Megjelent a KÖZPONT c. Maros megyei hetilapban, V. évfolyam, 37. szám)

A Marosvásárhelyi Tanács határozata értelmében ezután legfeljebb két kutyát lehet tartani tömbházlakásban, de csak akkor, ha „a lakótársak több mint fele beleegyezik, főként a közvetlen szomszédok”. Hoppá! Mi az, hogy főként? Az ő szavazatuk esetleg kettőnek számít? Talán vétójoggal bírnak, vagyis hiába „engedélyezi” nekem a többi szomszéd azt, amihez valójában semmi köze, ha a fölöttem vagy alattam lakó nem írja alá? Ezt nem ártana tisztázni. Különben az egész úgy marhaság, ahogy van, mert mi történik, ha nem voksolnak elegen a kutyámra? Bezörget majd éjjel kettőkor két szöges bakancsos, hosszú fekete bőrkabátos eb-gestapós pribék, és elviszik Maszatot egy titkos sintértelepre? Esetleg agyonlövik ott helyben, ha akadékoskodni merészelek, velem együtt? Aligha, bár az ember sose tudhassa…

De, még ha szerencsésen meg is ússza a blöki a deportálást, akkor se dőlhet hátra, mert itt vannak a további megszorítások (jön még kutyára der, die, das!): nem szabad bevinni a nyomorultat előadótermekbe, parkokba, strandokra, középületekbe, kereskedelmi egységekbe. Utóbbi kettő okés, strandra meg eddig se vittem, mert még összeszedne valamit, no de a parkokba is tilos lesz? Sőt, előadótermekbe is?! Eddig is eleget panaszkodtak a színész barátaim, hogy lassan már a kutya se jár színházba, na, majd nézzék meg ezután!

Szomorú ebek pókereznek színház helyett

És ezzel még nincs vége: kutya világ vár a gazdikra is! Ugyanis szigorúan meg lészen pénzbüntetve ama kutyatulaj, aki a kutyagumi feltakarítását szolgáló utenzíliák (seprű, lapát, zacskó) nélkül viszi spacíroztatni kedvencét. (Különben totál fölösleges seprűcskével, lapátkával meg tasakocskával szarakodni, mert kapható átlátszó nejlonkesztyű, százas kiszerelésben, melynek segítségével higiénikusan és hanyag eleganciával passzolhatjuk a pottyantátumot az első kukába.) Ezzel a rendelkezéssel nincs is olyan nagy baj, a civilizáltabbja eddig se hagyta ott a cuccot; azzal viszont már van, hogy miért csak az ebekre koercitálódik ez a fene nagy tisztaságosdi? Hányszor látni olyan, lepattant fekvehányókból kitántorgó, csuromrészeg állatokat, akik pár balettlépés megtétele és néhány nem létező lépcsőfokra való feldzsesszelés után fényes nappal, unzsenír szervírozzák a szánkásvodkás streetpizzát, adekvát hangeffektusok kíséretében. Az ilyen vadbarmot miért nem teszi oda soha, még véletlenül se, egy arra járó kóbor zsernyák (politist comunitar) vagy fekete salopétás urbán-nindzsa (gardian), hogy takarítsa fel a piszkát, még akkor se, ha szem- és fültanúja a szájon át történő tápanyag-exodusnak? Talán egy budifedőnyi, méterekről bűzlő vomitus kevésbé baszkotálja az esztétikai érzéküket, mint két kis szimpi kolbászka?

Ugató kutya legyek, ha nem vezetik be hamarosan az ebadót is. Vaúúúú!!!