2010. július 31., szombat

LOTTÓ*

(*Megjelent a Vásárhelyi Hírlapban, IV. évfolyam, 176. szám)

Megkockáztatom: ha a világ csupa matematikusokból állna, a lottót ki se találták volna, olyan baromi kicsi az esély a nyerésre. A mi 6/49-es lottónknál egy a 14 millióhoz, vagyis 0,0000071%. Természetesen a hatos találatról van szó, ötösre vagy négyesre már valamivel nagyobb.

Így kell kitölteni
Hihetetlennek tűnhet, de van tuti recept a telitalálatra. Sőt, rém egyszerű: meg kell tenni az összes létező kombinációt! Ez, mai árfolyamon, durván 15 millió euróba fájna. Ennyivel nyerni 5 milkót, amennyi a mostani főnyeremény…, hát, nem az évezred bulija. Persze, ha kerülne egy kretén, aki megjátszaná az összes kombit, akkor a nyereményalap is megcombosodna, de még úgy is csak kábé a pénze felét nyerné vissza; arról már nem is beszélve, ha még másvalaki(k) is eltalálná(k) a hat nyerőszámot, mert akkor osztoznának a nyereményen.

Sokan hosszú évek, évtizedek óta ugyanazokkal a számokkal játszanak, ami azért szamárság, mert, ha eddig nem jöttek be, akkor „rosszak”, és másokat kéne választani. Csakhogy nem mernek változtatni, mert mi van, ha pont akkor fogják kihúzni a kedvenc számaikat? Az tényleg necces lenne, mentálhigiénés szempontból mindenképpen.

Néhány hónapja három számmal is lehet „nyerni”, azaz re tudjuk kuperálni a szelvény árát (4,5 lej). Négy eltrafált számra párszáz lejt csengetnek ki, ami max arra elég, hogy elhívjunk pár havert, haverinát, és alaposan megünnepeljük…, de valójában mit is? Az ötös találat már többet ér, általában 2-300 milliót, régi lejben. Ezzel csak két baj van: egyrészt, valójában nem akkora summa, hogy összeörüljük magunkat tőle, elég hamar a seggére lehet verni, másrészt ehetjük a kefét, hogy mi a túróért nem lőttük be azt a hatodikat is, mert akkor aztán…

Ötös találat
Senki nem érti, még a szakemberek sem, hogy miért, de a gyakorlatban jóval többször van telitalálat, mint ahogy a valószínűség-számítás törvényszerűségei diktálnák. Rejtély, hogy miért, de tényleg így van!

A lottózás olyan, mint a horgászat: nem az a szép benne, amit nyújt, hanem az, amit ígér. Mert, lássuk be: azért a négyötvenért álmodozni egy cseppet hetente, még ha csak néhány percig is, nem olyan rossz befektetés. És – elméletice – olyan is, mint évekkel ezelőtt világgá indult és azóta nem látott jó barát a törzskocsmában: bármikor bejöhet…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése